A válasz viszonylag egyszerű: telekmegosztással. Eredetileg egy tömb volt a tér mai területe, de a telkek nagynak bizonyultak, így felosztották azokat. Ahhoz azonban, hogy a belső telkek megközelíthetők legyenek, egy útra volt szükség a tömbön belül. Nos, ebből a "szolgalmi útból" lett később a Limanova tér.

Az eredeti telekfelosztás szerint az Erzsébet királyné útja - Nagy Lajos király útja - Gyarmat utca - Róna utca által határolt tömb a Nagy Lajos és a Róna utcákról nyíló három darab telekből állt (korabeli helyrajzi számuk szerint: 1898, 1899, 1900). Igény azonban nem mutatkozott ilyen volumenű beépítésekre, a telkek zömét tehát megfelezték mind a Nagy Lajos király útja, mind a Róna utca felől, majd újabb megosztások következtek. Ahhoz azonban, hogy a hátsó, belső telkekhez bejussanak a tulajdonosok, egy útra volt szükség, s ebből lett a mi terünk.

Egy 1931-es térképrészleten még nem látható a tér, ellenben látszik egy másik érdekes elképzelés: a Korong utca folytatódott volna az akkor Hajtsár útnak, ma Nagy Lajos király útjának nevezett útig. A mi tömbünkben az egyetlen már álló épület a református templom volt.

A fenti térképen látható, hogy a tömb egységes volt, kb az 1920-as évekig semmi nem utalt arra, hogy itt valamikor egy tér fog kialakulni. Pontosabban: az üres, beépítetlen telkek már ekkor is darabokban voltak, de mivel épület nem volt rajtuk, igény sem mutatkozott, hogy út épüljön ide. Maga a térkép ugyan 1931-ben jelent meg, de még nyilvánvalóan korábbi állapotokat tükröz, hiszen akkor már létezett a terecske, még ha a térkép nem is tüntette fel. 1931-ben, amikor szentesítették a Fővárosi Közmunkák Tanácsának előző évben született utcanév javaslatait, meg is említik, hogy a tér két telek felosztásával alakult ki.

Limanovás elnevezések a Fővárosi Közlöny 1931. évi 53. számából. Itt is említik a telekfelosztást (forrás: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest gyűjteménye)

Ez a fenti közlönyben említett 1899/a és 1899/b telek egy bizonyos Hőnig Antal nevén volt az 1916-os Budapesti lakcímjegyzék szerint, és a Hajtsár (ma: Nagy Lajos király) útra voltak számozva, mégpedig a 74-es házszámra (épület ekkor még nem volt ráépítve, csak üres telek volt). Hőnigék osztották meg a telket úgy, hogy a lakcímjegyzék 1928-as kiadásában már Róna utca 16. cím alatt is szerepelnek telekrészek, vagyis a telek felső része maradt Hajtsár úti, az alsó része pedig Róna utcai lett.

Ezen a korábban már bemutatott térképrészletem már szerepel a tér is a mai nevén, de még csak mint kialakulóban lévő utcácska, lényegében beépítés nélkül (forrás: Budapest Főváros Levéltára)

Ezt követően további telekmegosztások történtek nem csak az 1899-es telkeken belül, hanem az 1900-ast is feldarabolták. A felosztások időpontjait nem tudom, de mivel apránként darabolgatták ezeket, bizonyára jónéhány évtizedig eltartottak. Mindenesetre már a lenti, 1908-ban megjelent szabályozási térképrészleten is látszik miként darabolódtak az ingatlanok. A tér kialakulásához tehát valójában nem kizárólag az 1899 a és b telkek felosztása, hanem az 1900-as telek darabolása és az így született kisebb telkek újabb megosztása vezetett.

A Hönigék családjáról többet egyelőre nem tudtam meg, csak azt, hogy több ingatlant birtokoltak Budapesten, és nem csak telek, hanem háztulajdonosként is szerepeltek.  A tömb telkeit példásan szétosztották a családtagok között, így vált telektulajdonossá a kiskorú Hönig Andor, Géza és Elza is.

A Róna utca - Erzsébet és Nagy Lajos utak és a Gyarmat utca által határolt tömb telkei egy 1908-as szabályozási térképen. Látható, hogy eredetileg az 1898-as hrsz-ú telekhez hasonló méretű parcellákból állt a tömb, és ezeket darabolták fel, míg ki nem alakult a mai telekfelosztás (forrás: Budapest Főváros Levéltára)