József Attila, Fejtő Ferenc, Rajk, Kádár és ki mindenki járt még a Limanova téren?

2015. november 14. - Rátonyi G. Tamás

A tér beépítésének kezdetén jónéhány később híressé vagy hírhedtté vált személy járt és lakott itt. Irodalom- és - szégyen vagy sem - munkásmozgalomtörténeti epizód következik.

Borsi-Kálmán Béla történész, a Korunk című folyóirat 2005-ös számában emlékszik vissza arra a pillanatra, amikor ő 1990-ben épp beköltözött a Limanova tér 1. számú házba, váratlanul felbukkant a téren Fejtő Ferenc író a feleségével.

Fejtő Ferenc nagyműveltségű nyomdász-tipográfus családban született 1909-ben. Pécsen kezdte az egyetemet magyar-francia szakon, majd Budapesten a Pázmány Péter Tudományegyetemen (ma: ELTE) hallgatott magyart, irodalomtörténetet és germanisztikát. Még pécsi éveiben a környéki bányásztelepeket (Komló) megismerve kezdett érdeklődni társadalmi kérdések iránt az 1920-as években. Budapesten évfolyamtársa volt Rajk László, a későbbi belügyminiszter, de itt ismerte meg József Attilát is, akivel szoros barátságba került.

A Limanova tér 1., és a vele szemben található Limanova tér 22. egyaránt 1931-ben épült, ezek voltak a tér első lakóházai. Fejtő emlékei szerint 1931-ben költözött ide, 1933-ban pedig megnősült, mint ifjú házasok éltek itt feleségével. József Attila élettársával, Szántó Judittal szintén 1933-ban költöztek a közeli Korong utcába. József Attila itt írta A város peremén című versét.

A megkopott Limanova tér 1. manapság

Fejtő visszaemlékezése szerint ebben az időben sokat jártak át egymáshoz József Attilával, illetve főleg Attila jött át hozzájuk a Limanova térre. Itt, a Limanova tér 1-ben lakott egy csinos orvosnő is, akit gyakran látogatott meg Rajk László, aki abban az időben még "baloldali mozgalmár" volt. Rajk néha elhozta barátját, Csermanek (később Kádár) Jánost is, hogy a Limanova tér 1.-ben húzza meg magát a detektívek elől. A történek két főszereplőjének sorsa közismert: Rajk is, Kádár is belügyminiszter lett (Rajk 1946-48-ig, Kádár 1948-50-ig), csak míg Rajk Lászlót koncepciós perben halálra ítélték és kivégezték, Kádár 1956 után az MSZMP főtitkára, és így lényegében az ország vezetője lett 1989-ig.

Fejtő Ferenc képe a Hetek című közéleti hetilapban

Az író-történész nyilatkozataiban maga is bevallotta: nem emlékszik már pontosan melyik épületben laktak a harmincas években. Hol Limanova tér 20-at említ, hol mást. Valójában a Limanova tér 1., és a vele szemben álló (kívülről hőszigetelt, majd narancssárgára befestett) Limanova tér 22. épült ebben az időben. Borsi-Kálmán Béla bizonyosan a Limanova tér 1-et mutatta meg Fejtőéknek, akik ekkor ráismertek ifjúkori lakásukra.

Fejtő Ferenc vállaltan baloldali volt, bár a kommunista mozgalommal már az 1930-as évek közepén szakított és magát szociáldemokratának tartotta. 1938-ban Párizsba utazott, ahol a Népszava tudósítójaként dolgozott. A II. világháború alatt részt vett a francia ellenállásban, majd szakítva a diktatórikus magyar baloldali vezetéssel 1949-ben hivatalosan is politikai menedékjogot kért Franciaországban. Műveiben sokat foglalkozott a kommunista diktatúrákkal, a Szovjetunióval, 1956-tal. Fejtő 2008-ban hunyt el.

Érdekelnek a Limanova téri történetek? Kövesd a blog Facebook-oldalát!