A budapest XIV. kerületi Limanova tér múltja, jelene és jövője

Limanova tér

Limanova tér

A tér régi házai: Limanova tér 17.

2016. október 16. - Rátonyi G. Tamás

A tér régi házai c. sorozat második epizódja következik, ezúttal a Limanova tér 17. kerül sorra. Az épület érdekessége, hogy ugyan egy tervező-építőmester tulajdona volt, mégsem saját maga tervezte. A ház egy időben építészek lakásának, irodájának adott helyet, köztük a legismertebb talán Schaefer Ferenc volt.

A Limanova tér 17. eredeti tervrajza 1936-ban készült, de az épület 1937-re lett kész. A bejárat felett - legalábbis a tervrajz szerint - látható volt az 1937-es évszám, és az építtető monogramjából képzett CR rövidítés.

limanova_ter_17_1937_800.jpg
Az eredeti homlokzati terv 1936-ból. A bejárat fölött látható az építés dátuma és a tulajdonos - ifj. Csery Rezső - monogramja (forrás: Budapest Főváros Levéltára - Tervtár)

A háromlakásos, háromszintes bérházat ifj. Csery Rezső építőmester-tervező számára építették, de különös módon nem ő tervezte magának, hanem egy bizonyos Molnár János (II. Radna utca) építőmestert kérte fel a tervrajzok elkészítésére (ifj. Csery nevét egyébként elég sokféleképpen írták, előfordult Cséry Rezső és Cseri Rezső formában is). Sajnos Molnár Jánosról semmit nem tudtam kideríteni, ilyen névvel ugyanis több építőmester is működött a fővárosban. A telek 1936-ban került Csery tulajdonába, amikor megvette 3300 pengőért (mai áron cirka 3,3 millió forintért) Schiller Andrástól és birtokostársaitól. A telek címe akkoriban még Hajtsár út 31497/2 hrsz. volt (a helyrajzi szám ma is ugyanaz).

Maga a ház később valóságos építőipari-paradicsom lett, korabeli telefonkönyvek szerint ifj. Csery Rezsőn kívül itt volt 1940-ben Schaefer Ferenc építőmester irodája (lakása a Thököly út 150-ben), Maltz Alajos építőanyagkereskedő viszont épp fordítva élt: feltehetően itt lakott 1942-ben, telephelye pedig a Thököly út 129-ben volt. Korabeli telefonkönyvből tudható, hogy Csery még 1950-ben is lakója volt a háznak.

limanova_ter_17_2016_800.jpg
A Limanova tér 17. épülete 2016-ban

Ifj. Csery tervezői munkásságáról szintén nem találtam semmi érdekeset, mindössze a Fővárosi Közlöny adta hírül, hogy 1946-ban a Dorozsmai utca 132., egy évvel később pedig a Nagy Lajos király útja 183. helyreállításának tervrajzait készítette el. Feltételezem, hogy valakinek az alkalmazásában állva dolgozhatott a szakmájában, ilyenkor fordul elő, hogy egy építész munkásságáról alig tudni valamit, neve látszólag feledésbe merül - de ez csak tipp, tényleg semmit nem tudok róla.

Ellenben a ház építészei közül van egy, az építésztársadalomban ismertebb név is: Schaefer Ferencé. Schaeferről a Pavilon c. folyóirat 1993/8-as számában jelent meg a fia, Schaefer György tollából egy munkásságát ismertető cikk - ezt vettem alapul e bekezdés megírásához. Schaefer (1897-1975) az első világháború idején végezte el a Felső Építőipariskolát, majd az Iparművészeti Iskolában mesterkurzuson vett részt. Építészmérnöki diplomát ugyan sosem szerzett, mégis kiemelkedő képességei és munkássága alapján 1934-ben felvették a mérnökök nyilvántartásába és engedélyezték neki az építészmérnöki cím használatát.

schaefer_derenc_arckep.jpg
Sajnos Schaefer Ferencről csak ez az egy - belátom, nem túl jó minőségű - fotó állt rendelkezésremre (forrás: Pavilon 1993/8 Schaefer György)

Schaefer Györgyi Dénes irodájában dolgozott, a neves építész szinte minden munkájában részt vett, számos alkalommal felügyelte az építkezéseket, nyelvtudása révén még külföldön is képviselni tudta Györgyit. Ezen kívül önálló munkái is voltak, mint például az 1917-es gyöngyösi tűzvész utáni újjáépítéséhez készített típusház tervrajzok, a soproni Tschurl-ház hasznosításával kapcsolatos koncepció kidolgozása, Rákospalota városközpontjának rendezési terve, a jáki templom és környezetének rendezésére született terv stb. Nevéhez fűződik az Iparművészeti Múzeum háború utáni helyreállítása is. Fia egyébként vagy másfél oldalon keresztül sorolja fel munkáit, sok közöttük a vidéki és a műemlék épületekkel kapcsolatos terv.

Schaefer az Iparművészeti Főiskola tanára, majd docense volt, utoljára a Lakótervnél dolgozott, ahol vidéki nagyvárosok - Várpalota, Oroszlány - városrendezési terveinek kidolgozásában vett részt. Sajnos a Limanova téri iroda, egyáltalán a zuglói környezet időszaka ennek az életrajzi munkának nem képezte részét, ennél többet tehát - azon kívül, hogy 1940-ben a Limanova tér 17-ben volt a Schaefer-iroda - nem tudunk.

limanova_ter_17_2015_felujitas.jpg
A Limanova tér 17. épülete 2015 decemberében a külső homlokzat felújítása közben

2015-ben az épületet felújították, kívülről kapott egy hőszigetelő réteget. Sajnos az utcai bejárati ajtót is lecserélték egy egyenműanyag nyílászáróra, és az erkélykorlát is kapott egy fura borítást, de a lépcsőház jellegzetes ablaksora érintetlen maradt. Nincs információm arról, hogy a bejárati ajtó fölötti évszám és monogram meddig volt a helyén - egyáltalán ott volt-e, vagy csak a tervrajzon szerepelt -, de még helyreállítható, ha fontos a tulajdonos(ok)nak.

A bejegyzés trackback címe:

https://limanova.blog.hu/api/trackback/id/tr6811747485

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Hatja2 2016.10.16. 21:41:25

4-5 éve voltam ebben a házban ingatlanosként, az erkélyes lakásban. :)

Rátonyi Gábor Tamás · http://bpxv.blog.hu/ 2016.10.16. 21:44:05

Ááá, akkor Te már láttad belülről. Van egy tervrajzom, ahol az eredeti elosztás látható, aszerint pedig három nem túl nagy lakás van benne (szintenként egy). Ma viszont marha sok név van kiírva a kaputelefonra. Nem emlékszel véletlenül, hogy hány lakás volt benne?
süti beállítások módosítása